A Pest vármegyei Pilisszántó középkori alapítású, a török háborúk idején lakatlanná vált falu benépesülése a XVIII. század legelején indult újra, kezdetben főként szlovák betelepülőkkel. A község főutcájában, a templommal szemközt álló egykori lakóház is egyike a Népi Építészeti Program támogatásával megújult épületeknek.

Az udvari végén tárolóval bővített háromsejtes, udvari tornácos, nyeregtetős, oromzatos lakóház részlegesen azonos lehet egy a XIX–XX. század fordulóján is itt álló épülettel. Átalakítása bizonyára már megtörtént, amikor az egykori tulajdonos, Mali István 1931-ben e régi mellett új, városias jellegű kétszintes épületet: sütőüzemet és lakóházat emelt a telekre. Az így kialakult épületegyüttes máig komoly helytörténeti érték, melyet a helyreállítás után az önkormányzat szlovák tájházként és nemzetiségi önkormányzati székhelyként működtethet.

A lakóház építéskori szerkezetei a többször javított tégla-kő anyagú vegyes falazat és tégla tornácpillérek borított gerendafödémet, torokgerendás fedélszéket tartanak. Történeti értékei a beépített pallótokos nyílászárók, váztáblázatos ajtók, hajópadló és téglapadló és a tornác pálcás vas mellvédrácsa is. Az épület határolószerkezeteinek leromlott állapota, a vakolatkárok, cementes javítások, egyes helyiségek és a tornác betonburkolata miatt mind a csapadék, mind a talaj felől támadó nedvesség áztatta, így veszélyeztette a régi szerkezeteket, indokolttá vált a teljes, az ácsszerkezeteket és falazatokat is érintő helyreállítás.

A födém felújítását a gerendák megtartásával, azok védőkezelésével és megerősítésével végezték, így a mennyezeten a deszkázat, az eredeti nádazás és vakolat is menthető volt. A tető helyreállításához azonban a fedélszék teljes cseréjére volt szükség az oromfalak megerősítésével, újraépítésével. A héjazat a meglévő cserepezés átválogatásával, pótlásával újult meg. A tető szerkezetét ért ázások egyik kiváltó oka volt, hogy kúpcserepek nem védték, csupán az egyik oldalon magasabbra fektetett cserepek zárták a tetőgerincet.

A homlokzat felújítása során a károsodott, cementes vakolatokat a teljes külső és belső felületről leverték, a falakat – azok szellőztetése után – a tagozatok helyreállításával újra vakolták és festették. A tornác is megújult: az utcai végfalának utólag befalazott mellvédjében megtalált korábbi vaskorlátot kibontották, és felületkezeléssel helyreállították.

A Népi Építészeti Program támogatása hozzájárult a felújítást megelőző kutatásokhoz és szakvélemények elkészítéséhez, újabb támogatással a tető, födém homlokzat helyreállításának kivitelezési munkáihoz is. A támogatott feladatok mellett a felújított értékek nedvesség elleni további védelmében az önkormányzat saját forrásból a falak körüli szivárgó és új, szellőző padlórétegrendek kialakítását, illetve a nyílászárók megtartó helyreállítását, azok javítását, passzítását és mázolását is elvégezte.