demokrata th

Nagyinterjú Dr. Diószegi Lászlóval a Demokratában

demokrata th Nemcsak a magyar épített örökség pusztul, hanem a szellemi-kulturális is, ezért mindkettő menteni kell — mondja Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója a Demokrata című hetilap március 20-án megjelent számában.

Az igazgató Farkas Anitával beszélgetett. Az első téma a Rómer Flóris-terv: a program kerete idén februárban 500 millió forintra emelkedett, és így lehetőség nyílik még több lappangó, rossz állapotban lévő érték megmentésére. “Ahhoz, hogy fantasztikus középkori épületeket és falfestményeket lássunk, nem kell Olaszországba vagy Franciaországba utazni, elég elmenni Kárpátaljára, Felvidékre vagy Erdélybe” — mondja Diószegi László, aki elmondja azt is, az alapítvány — és rajta keresztül a magyar állam — részben az ukrán, román, szlovák műemlékvédelem feladatait vállalja át értékmentő munkájával.

Az igazgató beszél arról, hogy az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején tapasztalt magyarellenesség ma már szerencsére nem jellemző, bár az, hogy korábban nem nagyon bánták, ha magyar emlékek mennek tönkre vagy semmisülnek meg, nagyon meglátszik épített örökségünk állapotán. Ráadásul sok helyen kiöregedőben van, vagy el is tűnt a magyarság, így nagy kérdés a megmentett épületek további sorsa.

Megoldást jelenthetnek a különféle revitalizációs programok, például a dél-erdélyi templomútvonal kialakítása. Dél-Erdély mellett, derül ki a beszélgetésből, rohamléptékben szórványosodik a Mezőség és Partium egyes részei.

Diószegi László beszél a népi építészeti programról is, amelyet ettől az évtől szintén a Teleki László Alapítvány koordinál. Ez hasonlóan működik majd, mint a Rómer Flóris-terv: az alapítvány nemcsak pénzügyi támogatást nyújt majd akár magánszemélyeknek is, hanem szakmailag is felügyeli az anyaországi népi építészet kincseinek helyreállítását.

A beszélgetésből természetesen a borsi Rákóczi-kastély sem maradhatott ki: az interjúban elhangzik, hogy a fejedelem szülőházán hamarosan befejeződik a szerkezeti helyreállítás, és a reneszánsz gyökerű épület, amelyben II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató, modern kiállítás is helyet kap, már 2020 első felében megnyithatja kapuit a látogatók előtt.