Bemutatkozás

A Teleki László Alapítványt – az 1986-ban létrehozott Magyarságkutató Intézet jogutódjaként a Magyar Köztársaság Kormánya alapította. A tudományos intézeteket működtető Alapítvány létrehozásával az Alapító az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már elterjedt, de Magyarországon még nem alkalmazott, új tudományfinanszírozási módot kívánt megvalósítani, másrészről olyan kevéssé gondozott diszciplínák kutatását biztosította, amelyeknek a politikai változásoktól független, folyamatos vizsgálatára a mindenkori kormánynak nagy szüksége van. Az Alapítvány a kutatásokat megvalósító, a Teleki László Intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként jelentős pályázati, illetve kormányzati megbízásokat kapott. Ennek keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízása alapján 1999-től 2006-ig szervezte „A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása” c. programot. A Teleki László Alapítvány kiadói tevékenysége során több mint 100 önálló kötetet jelentetett meg. A Teleki László Alapítványt a kormány 2006-ban megszüntette. Tekintettel arra, hogy az Alapítvány által végzett tevékenységek jelentős részét – elsősorban a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos munkáját – más intézmények nem tudják elvégezni, 2007 szeptemberében immár magán alapítványként létrehozták az új Teleki László Alapítványt. Az Alapítvány közhasznú társadalmi szervezetként a megszüntetett Teleki László Alapítvány céljait kívánja megvalósítani. Az új Alapítvány az elmúlt években jelentős sikereket ért el. Több nagy sikerű rendezvény, nemzetközi konferencia, kiállítás megszervezése, számos nagy sikerű kötet kiadása mellett az Alapítvány kétségkívül legjelentősebb tevékenysége a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását célzó kormányzati programok megszervezése és lebonyolítása. Ezek közül is kiemelkedik a 2015-ben indított Rómer Flóris terv, amelynek keretében 2016-ban közel 100 kárpát-medencei műemléken kezdődtek állagmegóvási, felújítási munkálatok.

AZ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALT CÉLJA

Az Alapítvány létrejöttének célja az egyetemes magyar kultúra értékeinek feltárása, és megóvása, a közép- és kelet-európai térség társadalmi folyamatainak sokoldalú vizsgálata, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása, figyelemmel az emberi jogok érvényesülése irányzataira és fejlődésére, valamint az etnikai, nyelvi, és vallási kisebbségek helyzetére.

Kuratórium

Granasztói György †

Budapest, 1938. március 28.-2016. augusztus 9.

Szülők: Granasztói Pál, Rózsaffy Lucia. Nős, 1966, Györffy Katalin. Gyermekei: Péter, 1968, Olga, 1971.

Tanulmányok: Madách Imre Gimnázium 1952-1956, ELTE BTK, történelem-francia, 1957-62.

Életrajz: 1962-68 Győrött középiskolai tanár, majd az ELTE Könyvtárában dolgozik, 1968-83 az MTA Történettudományi Intézet tud. főmunkatársa. 1975 az MTA kandidátusa, 1985-2003 ELTE BTK docens, 2003-2007 egy. tanár. 1980-90 vendégprof. volt Lyonban, Leuvenben, Párizsban. 1988-2005 az ELTE-n a magyar-francia posztgraduális műhely és dokt. isk. (“ATELIER”) megalapítója, vezetője. 1990-98 a Collegium Budapest Kuratóriumának és Tudományos tanácsának tagja. 1990-94 brüsszeli és luxemburgi nagykövet, akkreditálva a NATO-hoz is.; 1992-94 az Európai Közösségek Bizottsága melletti képviselet vezetője. 1995 a párizsi Suger Alapítvány Nemzetközi Tanácsának tagja, 1994-95 a Teleki László Alapítvány Kuratóriumának tagja, 1995-99 a Közép-Európa Int. ig., 1999-2006 a Teleki László Int. Főigazgatója. 1996-97 a berlini Wissenschaftskolleg tagja, 1996- a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2000-02 elnöke. 1996- A Magyar Szemle Alapítvány elnöke, 1998 habilitál (ELTE BTK), 1999 a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, 1997- A bécsi IDM Igazgató tanácsának tagja, 1999-2007 az MTA Akadémiai Kutatóhelyi Tanácsának tagja, 2000 az MTA doktora, 2000-02 a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes szakkollégiumának elnöke. 2004 – az MTA Akadémiai Kutatóintézeti Tanácsának tagja, 2007 – a Prima Primissima díj Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja, 2007 – Charles Simonyi Ösztöndíjas, 2007 – emeritus professzor

Kutatási terület: mentalitástörténet, történeti demográfia, várostörténet, középkori és kora, újkori magyar történelem, a számítógépes módszerek történelmi alkalmazása.

Kitüntetések: 1997 Francia Állam Nemzeti Érdemrendje lovagkeresztje, 2005 a Köztársaság Elnökének Érdemérme.

Főbb művek: A középkori magyar város (1985), Mi történik itt? (2002), A barokk győzelme Nagyszombatban (2006)

Entz Géza kurátor, a kuratórium elnöke

(1949, Kolozsvár)

Művészettörténész, 1973-1990 az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa. Szakterülete Erdély középkori építészete és a műemléki topográfia.1990-1994 között az Antall és Boross kormány államtitkáraként a határokon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítója, az Orbán kormány idején a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, majd a külföldi Magyar Intézetek főigazgatója, a határon túli magyarságot segítő Pro Professione Alapítvány elnöke. 2002-től műemléki topográfiával kapcsolatos elméleti és szervező munkával, helyszíni kutatással ill. kutatócsoportok irányításával foglalkozik.

Fontosabb publikációk: A kolozsvári Szent Mihály templom neogótikus harangtornya. Ars Hungarica 1982/2. 243 – 287. – Die Pfarrkirchen von Klausenburg und Mühlbach in der zweiten Halfte des 14. Jahrhunderts. Baugeschichte und Stilbeziehungen. Acta Historiae Artium XXXI. (1984) 65-86. – Erdély építészete, fejezetek a Magyarországi művészet története c. kézikönyv I. kötetében (1987) – Zu den Stilbeziehungen der Schwarzen Kirche in Kronstadt. In: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Hsg.: Kálmán Benda, Thomas von Bogyay, Horst Glassl, Zsolt K. Lengyel. München 1988. 104 – 114. – Fejérmegye művészeti emlékei (Sisa Józseffel) (1998) – Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának a bevezetésére. Műemlékvédelmi Szemle 2003/1 103-120. – Inventorization of Monuments in Hungary and the Dehio Handbook. Centropa, vol.7, no.1. January 2007. p. 57-74.

Jeszenszky Géza kurátor

1941-ben született Budapesten. Két évig fizikai munkás volt, majd 1966-ban kitüntetéses történelem – angol szakos tanári diplomát szerzett az ELTÉ-n. 1968-1976 között az Országos Széchényi Könyvtár tud. munkatársa, közben könyvtárosi oklevelet is szerzett. 1976-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) 2006-os nyugdíjazásáig mint egyetemi docens, azóta óraadóként mint egyetemi magántanár tanít modernkori történeti tárgyakat. Az MDF alapító tagja (1988), az Antall-kormány külügyminisztere (1990-1994), országgyűlési képviselő (1994-1998), Magyarország nagykövete az Egyesült Államokban (1998-2002). Fő műve: Az elveszett presztízs (Budapest, 1986, 2.kiad. 1994), legújabb önálló kötete: The New (Post-Communist) Europe and Its Ethnic Problems. Budapest: Kairosz, 2005.

Gerő András kurátor

Történész professzor az ELTE Bölcsészkar Gazdaság- és Társadalomtörténeti tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a Közép-európai Egyetem részállású egyetemi tanára.

Európában és az Egyesült Államokban több egyetemnek volt vendégprofesszora, így többek között tanított az Utrecht-i és Amsterdam-i egyetemeken, illetve több éven át a University of Pennsylvania-n, Philadelphiában és New Yorkban, a Columbia University-n.

Fő érdeklődési területe az osztrák-magyar monarchia, Budapest, a polgári fejlődés, illetve a szimbolikus politika története.

Ezekben a tárgykörökben több monográfiája jelent meg magyarul, illetve angolul. Legújabban megjelent munkái:

Imagined History. Chapters from Nineteenth and Twentieth Century Hungarian Symbolic Politics. Boulder, Colorado – Columbia University Press, New York, 2006., 355 pp.
The Jewish Criterion in Hungary. Social Science Monographs, Boulder, Colorado, Columbia University Press, New York, 2007, 153 pp.
Térerő A Kossuth-tér története. Budapest, ÚMK, 2008, 247 pp.
Hungarian Illusionism. Boulder, Colorado, Center for Hungarian Studies and Publications, Inc. Wayne, New Jersey, Columbia University Press, New York 2008. 121 pp.

2008-ban hazájában megkapta a legmagasabb tudományos elismerést, a Széchenyi díjat.

Káldi Gyula kurátor

(1950, Budapest)

Építész, 1974-től napjainkig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, illetve annak jogelőd intézményeinél és társszervezeteinél (Országos Műemléki Felügyelőség, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) végzi és szervezi a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat. 1998-ig az építészeti helyreállítások tervezése volt fő munkaterülete. Ennek során számtalan műemlék helyreállítását vezette. Négy új templom és számos liturgikus tér tervezése is nevéhez fűződik. A 70-es, és 80-as években több országos építészeti pályázaton szerepelt sikerrel. Szakmai munkájáról, illetve annak eredményeiről a szaksajtóban rendszeresen publikált.

1999-től a Kárpát-medencei szakmai kapcsolatainak koordinálása, illetve a határon túli magyar örökség megóvását célzó állami források szakmai felügyelete volt feladata. E feladat keretében számos határon túli műemlék helyreállításánál vállalt közvetlenül is szerepet, szakmai ellenőrzéssel, szakvéleményekkel, tanácsadással. A határon túli szakemberek, polgármesterek örökségvédelmi képzésében rendszeresen részt vállalt.

Oktatói résztevékenység köti a BMGE – Építészettörténeti és Elméleti Tanszékéhez is. 1999 óta konzulensként, opponensként, diplomabizottsági tagként vett részt az építészképzésben.
2004-2008 között az NKA Műemléki és Régészeti Kollégiumának kurátora volt.

A Központi Építészeti – Műszaki Tervtanács és a Műemléki Tanácsadó Testület tagja.

2001-ben “Forster Gyula-Díj”-jal ismerték el munkáját.

Néhány publikáció:

– A jáki volt bencés apátsági templomegyüttes legújabbkori helyreállításának kezdetei és eddigi eredményei. = Magyar Építőipar, 44, 1994, 6. – A kallósdi temetőkápolna helyreállítása. = Műemlékvédelem, 39, 1995. – Várhelyreállítások Magyarországon a II. világháború után. = Egri Nyári Egyetem, A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai, 1995. Várak és kastélyok. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal , 1996. – Néhány középkori templom műemléki helyreállítása a 70-es, 80-as években. = Tusnad 1997. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, 1998. – Zubogy. Református templom. = TKM Egyesület 1998., Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 578. – A jáki műemlékegyüttes kutatása, restaurálása és helyreállítása. A jáki apostolszobrok / Die Apostelfiguren von Ják. (Horváth Zoltán András, Káldi Gyula, D. Mezey Alice, Valter Ilona) = Szerk. Szentesi Edit, Ujvári Péter. Budapest, Balassi Kiadó, 1999. – Műemlékvédelem társadalmi alul- és felülnézetben. = Művelődés, 53, 2000, 3. – Program a határon túli magyar vonatkozású épített örökségért. (Káldi Gyula – Várallyay Réka) = Műemlékvédelem, 45. 2001. – A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota története és legújabb kori helyreállítási munkálatai. (Káldi Gyula – Sarkadi Márton) = Műemlékvédelem, 46. 2002. – A bagotvitenyéd-szentpáli római katolikus temetőkápolna műemléki helyreállítása, illetve néhány adalék annak építéstörténetéhez. = Műemlékvédelem, 46. 2002. – A beregszentmiklósi várkastély építéstörténete. = Műemlékvédelem, 47. 2003. – Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához, Teleki László Alapítvány, KÖH, Budapest, 2004.

Diószegi László igazgató

Tanulmányok: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, 1976-1981

Munkahelyek: MTA Közép és Kelet-Európai Kutatási Központ 1982-1986 tudományos segédmunkatárs; Magyarságkutató Intézet 1986-1991 tudományos munkatárs, programtitkár; Teleki László Alapítvány 1991-2006 ügyvezető igazgató; MTA Kutatásszervezési Intézet 2007- Tudományos munkatárs; Teleki László Alapítvány 2007 – igazgató

Meghívott előadó a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolata Szakán a Nemzetközi Kapcsolatok Története tárgyból, ugyanott külföldi diákok kurzusát vezeti angol nyelven a Kelet-Európa története, a Magyarország története, és a Kelet-európai kisebbségek története tárgyakból. 1986-1988 Tudományszervezőként több tudományos program irányítója, bonyolítója. Vendégtanár az Indiana Egyetemen (Bloomington, USA) ahol magyar néptáncot és koreográfia történetet tanít. (2009) Oktató a Magyar Táncművészeti Főiskolán (2006-2011 ) koreográfusi ismeretek Nemzeti Kulturális Alap Bizottság tagja (2013-) Tudományos fokozat: Egyetemi doktor, Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem, 1987. Történettudományok Ph.D.fokozat ELTE Új és jelenkori Egyetemes Történet Nyelvtudás: Angol, orosz: állami nyelvvizsga Kutatási területe: A Dunamedencei integrációs törekvések a két világ-háború között. A romániai magyarság története. A magyar színpadi néptánc koreografálásának története Publikációk: 2 könyv, 15 tanulmány szerzője, a Magyarságkutatás könyvtára (I-XXX) könyvsorozat és több önálló kötet szerkesztője Beruházás, vagyonkezelés: A Teleki László Alapítvány ingatlan beruházásainak irányítása, a mintegy 2 mrd Ft értékű vagyon fejlesztése és kezelése Könyvkiadás: Mintegy 100 tudományos kiadvány felelős kiadója a Magyarságkutató Intézetben és a Teleki László Alapítványnál. Programok a határainkon túli magyarság támogatásával kapcsolatosan: A határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség felújítása c. program megszervezése, irányítása (1999– 2006 és 2011- összesen mintegy 1.4 mrd Ft, értékben, 350 műemléki objektum – ebből 20 teljes körű – felújítása) A pusztinai közösségi ház felépítése (2006, összesen mintegy 45 M Ft) Konferenciák: Konferenciák, konferenciasorozatok szervezése és lebonyolítása a határainkon túli műemlékvédelem és a moldvai csángók története és jelenkora témakörökben.

Társadalmi tisztségek: A Martin György Néptáncszövetség elnöke 1993 – Koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára (Koreográfusi ismeretek) Főbb művei: Tündérkert (1986, Honvéd Együttes, önálló műsor) Utolsó leltár (1989, Honvéd Együttes, önálló műsor) Ott, hol a nap minden este leszentül… (1989 önálló koreográfusi est) Felkelő nap háza – csángó ballada (1992 Táncballada a moldvai csángókról) Mesemondó (1993 Szegedi Szabadtéri Játékok) Kerek egy esztendő (1995 Szegedi Szabadtéri Játékok) Moszkva tér (1997 Honvéd Együttes, önálló műsor) Ezredvégi leltár (2000 Szegedi Szabadtéri Játékok) Brassói Pályaudvar (2001, 2003, 2005 Budapesti Õszi Fesztivál) A Magyar Néptánc (2001-2003 Balatonboglár, Nyári Színház) Balt Orient (2003 Szegedi Szabadtéri Játékok, 2005 Papp László Sportaréna, Táncháztalálkozó) Szerkesztés, rendezés: Kortárs-Néptánc (1995-től-) Néptáncantológia (1998-tól-) Táncolj velünk (Ifjúsági és gyermekoktató film sorozat I-VIII. rész) Kitüntetések: Bezerédi díj – 2004 Harangozó díj – 2005