A köröskisjenői református templom helyreállítása

koroskisjeno th

A 13. századi eredetű templom teljeskörű helyreállítása évekkel ezelőtt kezdődött el. A Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban a külső homlokzatok restaurálása történt meg. A Köröskisjenői Református Egyházközség által 2017-ben benyújtott további támogatási kérés a munkálatok folytatásaként a fedélszék teljes átépítését irányozta elő. A Rómer Flóris Terv erre 4 m Ft összegű támogatást biztosított, amelyből a tető rendkívül rossz állapotban lévő horganyzott lemez héjazatának és fektetett csatornájának, valamint a fedélszék több jelentős fa szerkezeti elemének, a koszorúgerendáknak, szarufáknak és egyes kötőgerendáknak a cseréje valósult meg. A jelentős szerkezeti beavatkozással járó munkálatok miatt elkerülhetetlenné vált a tető szétbontása és átépítése, az eredetihez közelebb álló idommal, meredekebb dőlésszöggel, hódfarkú cserép borítással. A korábbi falkutatás nyomán igen jelentős román kori homlokzati részletek kerültek elő. Ezeket maradéktalanul be lehetett mutatni: az újkori vastag cementes vakolat alól láthatóvá vált az eredeti lábazat, a falpillérekként ható lizénák, a keskeny tölcséres bélletű, félkörívesen záródó ablakok maradványai – melyek alapján vissza lehetett állítani a román kori nyílásrendszert -, a felső párkány alatti farkasfogsor valamint egy érdekes, eredetileg a falsíkból enyhén kidomborodó keresztábrázolás. A helyreállítás nyomán így a XIX. században szinte teljesen jellegét vesztett épület visszanyerte középkori állapotát. Jól elkülöníthető rajta a két Árpád-kori építési fázis: egy korábbi, valószínűleg tatárjárás előtti, kisméretű – az újkorban apszisát vesztett – hajót utólag, a XIII. század második felében bővítették egy tágasabb, lizénatagolásúval, melyet az apró töredékekből ítélve részben külső falkép is díszített. Az előbbi fázis lépcsős bélletű déli kapuja eredeti formájában látható, a másodiknak a szintén oromzatos nyugati kapuját nagyrészt takarja az 1799-ben épült torony. A Rómer Flóris Terv támogatásának köszönhetően a templom a mezőtelegdi mellett a legértékesebb felújított Sebes-Körös-völgyi műemlékké válhat. A helyreállítási munkálatokat a Frudalma Construct Kft – Kállai Szabolcs Dénes végezte.

Latorcai Csaba helyettes államtitkár nyilatkozata a Borsi várkastély felújításáról

Borsi th

800 millió forintos támogatást nyújt a Magyar Kormány a borsi Rákóczi-várkastély felújítására – közölte a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára. Latorcai Csaba elmondta, az erről szóló szerződést várhatóan még a napokban aláírják. A támogatást a külhoni magyar vonatkozású műemlékek megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány kapja meg, ők használják fel és kötik meg a szükséges szerződéseket.

A helyettes államtitkár kiemelte: szeretnék úgy rendbe hozni a felvidéki településen található kastélyt, ahogyan egykor, a fejedelem korában kinézett, s a későbbiekben olyan konstrukciót szeretnének kitalálni, amely önfenntartóvá teszi a létesítményt. A tervek szerint a kastélynak szállás és vendégfogadási funkciója lehet. A teljes program becsült összköltsége másfél milliárd forint.

Latorcai Csaba hozzátette: a ma Szlovákia területén található kastély nemzetpolitikai szempontból és a felvidéki magyarság identitásának megőrzésében egyaránt kiemelkedő műemlék, a magyar kormány ezért tartja fontosnak, hogy jelentős összeggel támogassa annak felújítását és hasznosítását.

Az épület felújításán egyébként jó néhány éve dolgoznak a magyar szakemberek, a források többségét eddig is a magyar költségvetés biztosította. A rekonstrukció eddig mindig megtorpant, ám a kastély egyes részleteit már sikerült megújítani. (Forrás: MTI)

 

Végéhez közeledik a lakszakállasi református templom tetőfelújítása

koroskisjeno th

A 13. századi eredetű templom teljeskörű helyreállítása évekkel ezelőtt kezdődött el. A Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban a külső homlokzatok restaurálása történt meg. A Köröskisjenői Református Egyházközség által 2017-ben benyújtott további támogatási kérés a munkálatok folytatásaként a fedélszék teljes átépítését irányozta elő. A Rómer Flóris Terv erre 4 m Ft összegű támogatást biztosított, amelyből a tető rendkívül rossz állapotban lévő horganyzott lemez héjazatának és fektetett csatornájának, valamint a fedélszék több jelentős fa szerkezeti elemének, a koszorúgerendáknak, szarufáknak és egyes kötőgerendáknak a cseréje valósult meg. A jelentős szerkezeti beavatkozással járó munkálatok miatt elkerülhetetlenné vált a tető szétbontása és átépítése, az eredetihez közelebb álló idommal, meredekebb dőlésszöggel, hódfarkú cserép borítással. A korábbi falkutatás nyomán igen jelentős román kori homlokzati részletek kerültek elő. Ezeket maradéktalanul be lehetett mutatni: az újkori vastag cementes vakolat alól láthatóvá vált az eredeti lábazat, a falpillérekként ható lizénák, a keskeny tölcséres bélletű, félkörívesen záródó ablakok maradványai – melyek alapján vissza lehetett állítani a román kori nyílásrendszert -, a felső párkány alatti farkasfogsor valamint egy érdekes, eredetileg a falsíkból enyhén kidomborodó keresztábrázolás. A helyreállítás nyomán így a XIX. században szinte teljesen jellegét vesztett épület visszanyerte középkori állapotát. Jól elkülöníthető rajta a két Árpád-kori építési fázis: egy korábbi, valószínűleg tatárjárás előtti, kisméretű – az újkorban apszisát vesztett – hajót utólag, a XIII. század második felében bővítették egy tágasabb, lizénatagolásúval, melyet az apró töredékekből ítélve részben külső falkép is díszített. Az előbbi fázis lépcsős bélletű déli kapuja eredeti formájában látható, a másodiknak a szintén oromzatos nyugati kapuját nagyrészt takarja az 1799-ben épült torony. A Rómer Flóris Terv támogatásának köszönhetően a templom a mezőtelegdi mellett a legértékesebb felújított Sebes-Körös-völgyi műemlékké válhat. A helyreállítási munkálatokat a Frudalma Construct Kft – Kállai Szabolcs Dénes végezte.

A megmaradás üzenete: felavatták a felújított küküllővári református templomot

kukullo thA Fehér megyei Küküllőváron 2017. november 19-én hálaadó istentisztelet keretében felavatták a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot.

Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédében kiemelte: itt egy kis közösség megmutatta, hogy érdemes küzdeni, érdemes templomot felújítani. Az istentiszteleten igét hirdető Kató Béla, Erdély református püspöke úgy nyilatkozott: amikor olyan templomot újíthatnak fel, amely a magyarság Kárpát-medencei legkorábbi időszakáig vezet vissza, az megerősíti a közösséget abban a tudatában, hogy olyan örökséggel rendelkezik, amelyet érdemes őrizni és táplálni. L. Simon László korábbi kulturális államtitkár közölte: a magyar kormány azért támogat számtalan műemlék-felújítást a Kárpát-medencében, mert ezek valós, tárgyiasult bizonyítékai a magyarság történelmi jelenlétének. „Minden elhagyott, elvesztett szállásterületen is fel kell újítani, meg kell őrizni az épített örökséget az utolsó emléktábláig, az utolsó sírkőig” – fogalmazott a politikus.

Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László. Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele. A templom nevezetességének egy olyan – mindeddig tatárfejnek hitt – falfestmény számított, amely a templomhajó padlásterében maradt meg. A mostani felújítást megelőző kutatások azonban azt erősítették meg, hogy a festmény egy Szent Kristóf-ábrázolás lehet, mely eredetileg az Árpád-korban épült keleti torony keleti homlokzatát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérre (Forrás: MTI)

 
 
 

 

Gazda Árpád cikke a küküllővári református templomról

Kvar reformatus templomGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár (Cetatea de Balta) református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye. Az Árpád-kori falrészeket is őrző templomot a magyar állam támogatásával a Teleki László Alapítvány lebonyolításában újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.

https://hir.ma/vallas/szent-kristof-abrazolas-lehetett-a-kukullovari-reformatus-templom-tatarfeje/725653

 

Kiegészítő információk