Gazda Árpád cikke a küküllővári református templomról

Kvar reformatus templomGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár (Cetatea de Balta) református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye. Az Árpád-kori falrészeket is őrző templomot a magyar állam támogatásával a Teleki László Alapítvány lebonyolításában újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.

https://hir.ma/vallas/szent-kristof-abrazolas-lehetett-a-kukullovari-reformatus-templom-tatarfeje/725653

 

Küküllővár, református templom ünnepélyes átadása

Mhivo 1A Teleki László Alapítvány és a Küküllővári Református Egyház tisztelettel meghívja Küküllővárra (Erdély) a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával helyreállított küküllővári református templom ünnepélyes átadására 2017. november 19-én 12 órára.

Meghívó

 

Folytatódik a köröskisjenői református templom teljes körű felújítása

koroskisjeno thAz először 1236-ban említett Köröskisjenő falut a Jenő törzsbeliek alapították. Első ismert birtokosa Jób esztergomi érsek, később, a 13. századtól kezdve a Telegdi család birtoka volt. Maga a templom első alkalommal egy 1366 évi oklevélben szerepel. A Sebes-Körös völgye műemlékállományának értékes darabja a köröskisjenői református templom. Az épület utoljára az 1970-es években esett át nagyobb mértékű tatarozáson, állapota igen leromlott volt. A gyülekezet 2007-ben határozta el a templomhelyreállítás elkezdését, viszonylag korlátozott anyagi lehetőségek közepette. Rögtön a munkálatok elkezdése előtt, a 2008 nyarán végzett kutatások során kiderült, hogy rendkívül értékes épülettel állunk szemben, melynek építészeti részleteit az évszázadok során felhordott többrétegű vakolatok, meszelések és utólagos elfalazások takartak el. Ekkor kerültek napvilágra az épület mindeddig ismeretlen középkori elemei: ajtók, ablakok, falfükék sorozata valamint igen lepusztult állapotú freskótöredékek. A megfigyelésekből egyértelművé vált, hogy mai formájában a templom három fő építési fázisban épült fel: szentélyét egy Árpád-kori templomhajóból alakították ki, hajóját a 13. század végén vagy a 14. század első felében emelték, a torony pedig 1798. és 1799. között épült. A korai templom elbontott szentélyét már csak egy régészeti feltárás tudná azonosítani. Az épület falain különböző korú, középkori freskók nyomai is előkerültek, ezek feltárása után megtörténtek a legsürgősebb konzerválási munkák is, restaurálásuk azonban még a jövő feladata. A 2008. végére elkészült kivitelezés eredményeképpen immár középkori pompájában tárul elő a belső tér, melyet új kazettás mennyezettel láttak el. A Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a külső homlokzatok restaurálása, a középkori felületeknél kifugázással kanálhátas vakolattal. A felújítási munkálatok a tető helyreállításával fol​​ytatódnak, mivel az épület felállványozása nyomán kiderült, hogy a tető horganyzott lemez héjazata és a fektetett csatornája rendkívül rossz állapotban vannak.

 

Megújul a Csallóköz egyik legrégebbi falazott temploma

lakszakallas th Megkezdődött a héjazatcsere a lakszakállasi református templom 13. századi eredetű hajóján. Dél-Szlovákia egyik legrégibb falazott műemléke különleges, háromszög záródású szentéllyel büszkélkedhet, a templom bordás csillagboltozata pedig már a 16. századi bővítés eredménye. A 18. századi barokk átalakításkor épített nyugati oromfala elé a huszártorony lebontásával 1936-ban emelték a műemlék jelenlegi hangsúlyos tornyát. Ekkor került a tetőszerkezetre a mostanáig szolgáló cementpala-héjazat, amelynek lebontásával idén októberben megkezdődhetett a református templom felújítása. A templomhajóra a műemléki hatóságokkal való hosszas egyeztetés után fémlemezfedés kerülhet. A Rómer Flóris Terv programjában szereplő munkálatok a Teleki László Alapítvány lebonyolításában, ARRI s.r.o. és Lénárt Sándor, ekecsi vállalkozó kivitelezésével zajlanak.

Idén is „Egy nap Budapesten”

parlament 14 th

Négyszáz erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és felvidéki diákot lát vendégül a Teleki László Alapítvány október két hétvégéjén. A program célja, hogy a határainkon túli magyar fiatalok olyan emlékezetes kiránduláson vegyenek részt Budapesten, amely erősíti a fiatalok Magyarországhoz, a magyar kultúrához való kötődését, erősíti magyar identitásukat.

Október 15-én Erdélyből gyimesközéploki, Kárpátaljáról viski, Vajdaságból muzslyai, Felvidékről királyhelmeci diákok érkeznek, október 22-én Erdélyből beszterce-naszódi, Kárpátaljáról palágykomoróci, Vajdaságból adai, Felvidékről nagyidai diákok vesznek részt a programon. A vendégek meglátogatják Budapest kiemelkedő nevezetességeit, megtekintik a Művészetek Palotájában a Páva matiné – Néptáncos ismeretterjesztő műsort a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos műsor résztvevőivel, ellátogatnak a Parlamentbe, majd egy esti séta keretében megtekintik a budai Vár nevezetességeit is. A 200-200 diák vendéglátása a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának segítségével, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg.

Kiegészítő információk