Elkezdődött a szentdemeteri római katolikus templom tetőfelújítása

szentdemeter thSzentdemeter, a hajdani Udvarhelyszék északnyugati csücskében a Kis Küküllő partján fekszik. A falu keleti szélén, egy dombtetőn található a római katolikus templom, amely feltehetőleg a 13-14. században épült, de a 15. században jelentős átépítésen esett át. A sokszögzáródású szentély, a hajó gótikus hálóboltozata és nyugati kapuja ebből a korból, a nyugati torony pedig a 18. századból való.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában 2016-ban elkezdődött a szentély késő gótikus falképeinek feltárása és részleges konzerválása. A felszínre került képek Szent Mihály arkangyalt, Fájdalmas Krisztust, illetve apostolokat és mártír szenteket ábrázolnak. A falkutatás mellett a külső és belső lábazati részekről eltávolításra került az a 90-es években felhordott cementes vakolat és falak menti betonpadló, amelynek következtében a falakban a nedvesség jelentősen megnövekedett. Ezzel sikerült megszüntetni a nedvesedést, de a külső homlokzatok és a templom belső felújítása csak a falak kiszáradása, vakolások és meszelések után valósítható meg.

A Rómer Flóris Terv újabb támogatásának köszönhetően a napokban kezdetét vehette a templom héjazatának felújítási munkálata is. A nagyon rossz állapotba került héjazat miatt a cserepek átforgatása, a károsodott cserepek cseréje, a bádogos munkák felújítása és az ereszcsatornák cseréje mellett a károsodott faelemek cseréje, pótlása és új lécezés is szükséges.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában a kivitelezést Kállai Szabolcs vezetésével a Frudalma Construct Kft. végzi.

 

Mihály Ferenc farestaurátor kapta az idei Granasztói György-díjat

05 th

A Teleki László Alapítvány kuratóriuma idén másodszor ítélte oda a Granasztói György Díjat. Az egykori kuratóriumi elnök nevét viselő elismeréssel olyan személyek munkáját kívánja jutalmazni az Alapítvány, akik kiemelkedően sokat tettek és elkötelezettek a Kárpát-medencei magyar műemlékek megóvásáért. Az elismerést ezalkalommal Mihály Ferenc, szovátai farestaurátor kapta. A díjat dr. Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár adta át a Teleki László Alapítvány által rendezett Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében konferencián. A helyettes államtitkár úr ünnepi beszédének első felében a névadó Granasztói György munkásságára emlékezett. Ezt követte a díjazott, Mihály Ferenc méltatása, majd az elismeréssel járó plakett és oklevél átadása.

dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár úr laudációja:

„A nemzeti öntudat kifejezés arra az érzésre utal, amelyet bármelyikünk megtapasztal, amikor átéli, hogy tagja a magyar nemzetnek. A nemzet tagjaként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről.” (Granasztói György)1

Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Mihály Ferenc!

Granasztói Györgytől hoztam ezt az idézetet, amellyel gratulálok Önnek a róla elnevezett díj elnyeréséhez. Az elismerésben azon személy részesül, aki kiemelkedően sokat tett és tesz a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért.

A nemzet tagjaiként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről. Meggyőződésem, hogy ebbe az értékrendszerbe szervesen beletartozik mindaz az épített örökség is, amely őrzi ezeréves múltunkat, ébren tartja jelenünket és üzen a jövőnek. Üzen és megtart bennünket templomainkkal, kastélyainkkal, temetőinkkel. Beszél történelmünkről, szabadságküzdelmeinkről, győzelmeinkről és vereségeinkről és közben országnak-világnak büszkén mutatja a magyar néplélek szépségeit.

Granasztói György egész élete, tudományos és közéleti-diplomáciai munkássága ennek a sajátos, semmihez sem hasonlítható magyar nemzeti tudatnak a megélésében, hirdetésében és továbbadásában telt. A róla elnevezett díjban – amelyet most egy olyan szakember vehet át, aki restaurátorként azon dolgozik, hogy a magyar nemzeti közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről, épített örökségünk hírt vihessen a jövőnek – tovább él ez a hivatás.

Az a hivatás él tovább, amellyel Granasztói György a Kárpát-medence magyar épített örökség megmentéséért elkötelezetten munkálkodott. Történészként a középkori európai és magyar városok életével is foglalkozott. A témában írott és szerkesztett könyveiben, cikkeiben a tudós ember szerénységével, ugyanakkor közérthetően, mégis ügyelve a tudományos igényességre, tárta a téma iránt érdeklődő olvasó elé mindazt a példátlanul gazdag ismeretanyagot, amellyel rendelkezett. Elméleti munkássága mellett ugyanakkor tudott gyakorlatiasan is cselekedni, amikor az épített örökség megmentéséről volt szó: meghatározó szerepet vállalt abban, hogy több mint 300 Kárpát-medencei műemlék került felújításra.2

Korábban számtalan alkalommal volt szerencsém eszmét cserélni Granasztói Györggyel: mindazokról a sürgető feladatokról, amelyeket most már nekünk kell elvégeznünk, és amelyhez az Ő gazdag élettapasztalata nyújt támogatást. A Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős helyettes államtitkáraként hálás vagyok, hogy mindennapi munkám során meríteni tudok a ránk hagyományozott szellemi hagyatékából.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Az idén Granasztói György Díjjal jutalmazott Mihály Ferenc 1968-ban született Erdélyben, Szovátán. 1991-ben a Brassói Egyetem Fafeldolgozó Karán, majd 1996-ban a Budapesti Képzőművészeti Egyetem Tárgyrestaurátor Szakán szerzett diplomát.

1992-2007-ig az Állami Műemlék helyreállítási és Restaurálási Központ alkalmazottja volt. Az intézmény keretein belül 1997 és 2007 között részt vett egy Magyarország határaink túli műemlék felmérési programban.

1994-től napjainkig munkatársaival számos erdélyi műemlék faberendezésének a restaurálását végezte el. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy a mai napig üzenhet a múlt a jövőnek Énlakán és Magyarszentbenedeken az unitárius, Székelydályán és Égen a református templom restaurált famennyezetén keresztül.

Üzenhet Mikháza ferences templomának karzatmellvédje, a krasznai református templom festett famennyezete, a csíksomlyói Salvator kápolna festett famennyezete, Erdőcsinád református templomának faberendezése és Barátos református templomának festett karzatmellvédje.

Mihály Ferenc restaurátor a magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége. Tevékenysége nem csupán Erdélyre, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Elkötelezettsége, szakértelme, tudása és hallatlan munkabírása eredményeként megszámlálhatatlan faberendezés, műtárgy, festett famennyezet, szószék menekült meg a biztos pusztulástól.

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Miniszterelnökségen a területet felügyelő helyettes államtitkárként ezt a rangos kitüntetést személyesen adhatom át Önnek.

Engedje, engedjék meg, hogy megköszönjem mindazt a munkát, amelyet a Kárpát-medencei épített örökségünk megmentése érdekében Ön és munkatársai végeztek. Hirdesse az összefogás és az összetartozás nagyszerű példáját és erejét, különösen ezekben az időkben, amikor olyan nagy szükség van Európa és a Kárpát-medence szellemi és lelki megújítására.

[1] „2010 tavasza és a magyar nemzeti öntudat” Magyar Nemzet Online, 2010. április 27. Granasztói György írása; https://mno.hu/migr_1834/2010_tavasza_es_a_magyar_nemzeti_ontudat-230531  

[2] „Hatoldalú megállapodás a Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségéről” http://telekialapitvany.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=120:hatoldalu-megallapodas-a-karpat-medence-magyar-vonatkozasu-epitett-oeroeksegerol&catid=83:egyeb&Itemid=479&lang=hu 

 

Konferencia beszámoló

lat konf th2018. április 12-13-án a Teleki László Alapítvány idén második alkalommal rendezte meg a Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című nemzetközi műemlékvédelmi konferenciát.

A Magyar Kormány a külhoni magyar közösségek iránti elkötelezettség, valamint a nemzetünk történelméről tanúskodó emlékek megőrzése érdekében 2015 októberében elindította a Rómer Flóris Tervet, amelynek előzménye az 1999-ben indult Nemzeti Örökség Program határon túli pillére volt. A Rómer Flóris Terv keretében közel száz külhoni magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött meg, továbbá segítségnyújtásban részesült a 2017. szeptemberében egész Erdélyen végig söprő viharkárokat szenvedett számos műemlék is.

A kétnapos tanácskozást dr. Tüske László, a helyszínt biztosító Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának köszöntője után dr. Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Az első előadást dr. Diószegi László PhD., a Teleki László Alapítvány igazgatója tartotta. Rómer kalandok című prezentációjában a Rómer Flóris Terv eddigi történetéről és eredményeiről beszélt, amellyel megfelelő közeget teremtett a további, egy-egy helyszínnel vagy szakterülettel mélyrehatóan foglalkozó előadásokhoz.

A reggeli szekcióban ezen kívül három előadás kapott helyett: Halmos Balázs és Marótzy Katalin, a Budapesti Műszaki Egyetem Építésztörténeti és Műemléki Tanszékének adjunktusai, a gyulafehérvári fejedelmi palotában végzett alakhű felmérésekről tartottak beszámolót. Tóth Zsuzsanna, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátora, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum megújulásáról tartott helyzetjelentést a 2017-es Arany János emlékév apropóján. Szarvas Péter, ungvári építész, a kárpátaljai műemléktemplomok állapotfelméréséről beszélt.

Kávészünet után a palágykomoróci református templom munkálatait részletező három előadás következett: A régészeti kutatásról beszélt Igor Prokhnenko és Zsilenkó Mária régészek, az Ungvári Nemzeti Egyetem Balahuri Eduárd Régész Múzeumának igazgatója és tárlatvezetője. A teljes körű felújítás elemeit ismertette Káldi Gyula, budapesti építész, végül a falképkutatás és restaurálás menetéről beszélt Kiss Lóránd, marosvásárhelyi restaurátor.

Tiszabökény görögkatolikus templomának teljes körű felújításáról tartott beszámolót Káldi Gyula építész és Szabó József visegrádi farestaurátor.

Az ebéd előtti utolsó előadást Wittinger Zoltán, budapesti építész, tartotta a borsi Rákóczi-várkastély felújításának tervezéséről. 2018-ban a Magyar Kormány több mint 800 millió forintot biztosít II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőházának felújítására. A kastély rekonstrukciójára az 1980-as, majd 2000-es években is kísérletet tettek, de a munkálatok forráshiány miatt mindig félbeszakadtak. A jelenlegi újrakezdéshez Áder János köztársasági elnök és a szlovák elnök adott újabb lendületet, amikor megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában.

A koradélutáni szekció négy prezentációból állt: dr. Visy Zsolt, miniszteri biztos, a belgrádi Hunyadi János-emlékmű felállításának tervét és megvalósítását ismertette. Emődi Tamás, nagyváradi építész, a köröskisjenői református templom teljes körű felújításáról tartott beszámolót. Kiss Lóránd, marosvásárhelyi restaurátor, az erdélyi falképek restaurálásáról beszélt. Mihály Ferenc, szovátai farestaurátor, az erdélyi templomok festett famennyezetének és bútorzatának helyreállítását mutatta be.

A magyarországi és kárpát-medencei műemlékvédő szakemberek részvételével zajló konferencia a Rómer Flóris Terv 2017. évi eredményeinek bemutatásán túl lehetőséget teremt a Kárpát-medencében dolgozó szakemberek konzultációjára és szakmai vitákra is. Így az első nap utolsó két előadását vitaindító előadásnak szántuk: Mihály Ferenc a tacsi református templom festett famennyezetéről, Maksay Ádám, kolozsvári építész, pedig a páncélcsehi református templomról beszélt. Ezt követően nyilvános szakmai vita vette kezdetét a pusztuló műemlékek megmentésének lehetőségeiről és korlátairól.

Az első nap végén két örömteli eseménnyel színesíthettük konferenciánk programját: Furu Árpád, kolozsvári építész, Táji tagolódás Erdély népi építészetében című könyvének bemutatóján a művet Balassa M. Iván néprajzkutató méltatta. A könyv a helyszínen már kapható volt és kiemelkedően nagy érdeklődésre tett szert. A Teleki László Alapítvány kuratóriuma idén második alkalommal ítélte oda a Granasztói György díj – A Kárpát-medence magyar műemlékeiért kitüntetést, amelyet évente egyszer ad át egy olyan személynek, aki kiemelkedően sokat tett a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért. Az elismeréssel járó plakettet és oklevelet idén Mihály Ferenc, szovátai restaurátor vehette át.

A konferencia második napján kevesebb, de az első naphoz hasonlóan sokszínű és érdekes előadások várták a hallgatóságot.

A programot Káldi Gyula és Tegzes István építészek vajdasági templomok állapotfelméréséről szóló prezentációja nyitotta. Ezt követően Furu Árpád a kolozsvári unitárius püspöki ház kutatásáról és felújításáról beszélt. Szőllősi András, budapesti építész, a Teleki László Alapítvány munkatársa, a lakszakállasi református templom felújítása körüli dilemmákról és a munkálatok jelenlegi állásáról tartott prezentációt. Végül Deák Ildikó művészettörténész az Alapítvány május 15-én nyíló „Ideje az építésnek” című kiállításának koncepcióját ismertette. A Magyarság Házával közösen rendezett kiállítás a Rómer Flóris Terv eredményeit mutatja be a laikus és szakmai közönség számára egyaránt érdekes formában.

A tartalmas délelőtti szekciót ebédszünet követte, így mindenki felfrissülve térhetett vissza a konferenciát záró két előadásra: Káldi Gyula Zsablya római katolikus templomáról tartott beszámolót, Fülöpp Róbert, budapesti építész, pedig a beregszászi Bethlen–Rákóczi-kastély felmérésének részleteit ismertette.

A szakmai tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek előadók és hallgatók, összesen több mint százan. Ezt örömmel tapasztaltuk és reméljük, hogy a Teleki László Alapítvány folytatva eddigi munkáját, a Rómer Flóris Terv támogatásával további műemlékeket tud megóvni a pusztulástól, így jövőre az ideihez hasonló eredményekről, egy hasonlóan sikeres konferencia keretében tarthatunk beszámolót.

 

Dr. Furu Árpád: Táji tagolódás Erdély népi építészetében könyvbemutató

konyvbemutato meghivo thDr. Furu Árpád: Táji tagolódás Erdély népi építészetében könyvbemutató

2018. április 12. (csütörtök)

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

A könyvet Dr. Balassa M. Iván néprajzkutató mutatja be.

Meghívó

 

Kiegészítő információk