A TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY bemutatása

A Teleki László Alapítványt – az 1986-ban létrehozott Magyarságkutató Intézet jogutódjaként - a Magyar Köztársaság Kormánya 1007/1991. (II.9.) sz. határozatával alapította. A tudományos intézeteket működtető Alapítvány létrehozásával az Alapító az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már elterjedt, de Magyarországon még nem alkalmazott, új tudományfinanszírozási módot kívánt megvalósítani, másrészről olyan kevéssé gondozott diszciplínák kutatását biztosította, amelyeknek a politikai változásoktól független, folyamatos vizsgálatára a mindenkori kormánynak nagy szüksége van. Ezért az alapítványi célok megállapításánál különös hangsúly került a közép-európai régió folyamatainak, az euro-atlanti integrációs folyamat, Magyarország és a közép-és kelet-európai térség biztonsági, diplomáciai és külgazdasági kapcsolatrendszere, valamint az emberi jogok érvényesülésének és az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének széleskörű, tudományos igényű kutatására.

Az Alapítvány a kutatásokat megvalósító Teleki László Intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programbonyolító központként jelentős pályázati illetve kormányzati megbízásokat kapott. Ennek keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízása alapján 1999-től 2006-ig bonyolította „A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása" c. programot. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségi ház-építési programokban.

A Teleki László Alapítvány több mint tíz évre visszatekintő kiadói tevékenysége során több mint 100 önálló kötetet jelentetett meg. Az Alapítvány, a keretei között működő tudományos intézet – a Teleki László Intézet ‑ profiljának megfelelően elsősorban a közép-európai térség legújabb kori történetével és jelenkorával foglalkozó komplex, interdiszciplináris kutatások eredményeit adja közre, illetve különös hangsúlyt helyez a határainkon túl élő magyarság, illetve az együtt élő nemzetiségek történetét és jelenkorát feldolgozó művek megjelentetésére.

A Teleki László Alapítvány a magyarországi hasonló Alapítványok közül mindmáig egyedülálló módon, nem csupán a költségvetési támogatásra építette működését, hanem a Kuratórium által jóváhagyott stratégiai terv szerint jelentős, mintegy 2 milliárd piaci értékű, működő ingatlanvagyonra tett szert, amelynek hozadéka nagymértékben hozzájárult az alapítványi célok megvalósításához. Az Alapítvány beruházásait saját forrásaiból valósította meg.

A Teleki László Alapítványt a kormány 2200/2006. (XI. 22.) határozatával megszüntette.

Tekintettel arra, hogy a Teleki László Alapítvány által végzett tevékenységek jelentős részét – elsősorban a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos munkáját – más intézmények nem tudják elvégezni, 2007 szeptemberében immár magán alapítványként létrehozták az új Teleki László Alapítványt. Az Alapítvány közhasznú társadalmi szervezetként a megszüntetett Teleki László Alapítvány céljait kívánja megvalósítani.

Az új Alapítvány az elmúlt években jelentős sikereket ért el. Megrendezte a Közép-Európai Örökség – Európai Örökség; a Veszélyeztetett Örökség – Veszélyeztetett Kultúrák. A moldvai csángók IV-V; a Megújuló Örökség IX-X.; a Regionális és európai kapcsolatok a közép-kelet európai középkori falkép festészetben; c. nemzetközikonferenciákat. A Veszélyeztetett örökség ‑ Veszélyeztetett kultúrák. A moldvai csángók V. c. konferenciát Petru Gherghel iasi-i megyés püspök és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök által celebrált magyar-román-latin nyelvű mise zárta, amelyen koncelebránsként négy csángó pap is részt vett.

Az Alapítvány megjelentette Kollár Tibor: Középkori falképek Erdélyben; Daniela Marcu Istrate: A Gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000-2002); Kollár Tibor: Falfestészeti emlékek a középkori Magyarország északkeleti megyéiből; Diószegi László: Moldvai csángók és a változó világ című köteteket.

A Teleki László Alapítvány a jövőben folytatni kívánja a határainkon túli magyarsággal, elsősorban a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeivel és a moldvai csángókkal kapcsolatos tevékenységét.

A TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY
bemutatása

A Teleki László Alapítványt – az 1986-ban létrehozott Magyarságkutató Intézet jogutódjaként - a Magyar Köztársaság Kormánya 1007/1991. (II.9.) sz. határozatával alapította. A tudományos intézeteket működtető Alapítvány létrehozásával az Alapító az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már elterjedt, de Magyarországon még nem alkalmazott, új tudományfinanszírozási módot kívánt megvalósítani, másrészről olyan kevéssé gondozott diszciplínák kutatását biztosította, amelyeknek a politikai változásoktól független, folyamatos vizsgálatára a mindenkori kormánynak nagy szüksége van. Ezért az alapítványi célok megállapításánál különös hangsúly került a közép-európai régió folyamatainak, az euro-atlanti integrációs folyamat, Magyarország és a közép-és kelet-európai térség biztonsági, diplomáciai és külgazdasági kapcsolatrendszere, valamint az emberi jogok érvényesülésének és az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének széleskörű, tudományos igényű kutatására.

Az Alapítvány a kutatásokat megvalósító Teleki László Intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programbonyolító központként jelentős pályázati illetve kormányzati megbízásokat kapott. Ennek keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízása alapján 1999-től 2006-ig bonyolította „A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása”c. programot. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségi ház-építési programokban.
A Teleki László Alapítvány több mint tíz évre visszatekintő kiadói tevékenysége során több mint 100 önálló kötetet jelentetett meg. Az Alapítvány, a keretei között működő tudományos intézet – a Teleki László Intézet ‑ profiljának megfelelően elsősorban a közép-európai térség legújabb kori történetével és jelenkorával foglalkozó komplex, interdiszciplináris kutatások eredményeit adja közre, illetve különös hangsúlyt helyez a határainkon túl élő magyarság, illetve az együtt élő nemzetiségek történetét és jelenkorát feldolgozó művek megjelentetésére.
A Teleki László Alapítvány a magyarországi hasonló Alapítványok közül mindmáig egyedülálló módon, nem csupán a költségvetési támogatásra építette működését, hanem a Kuratórium által jóváhagyott stratégiai terv szerint jelentős, mintegy 2 milliárd piaci értékű, működő ingatlanvagyonra tett szert, amelynek hozadéka nagymértékben hozzájárult az alapítványi célok megvalósításához. Az Alapítvány beruházásait saját forrásaiból valósította meg.
A Teleki László Alapítványt a kormány 2200/2006. (XI. 22.) határozatával megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Teleki László Alapítvány által végzett tevékenységek jelentős részét – elsősorban a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos munkáját – más intézmények nem tudják elvégezni, 2007 szeptemberében immár magán alapítványként létrehozták az új Teleki László Alapítványt. Az Alapítvány közhasznú társadalmi szervezetként a megszüntetett Teleki László Alapítvány céljait kívánja megvalósítani.

Az új Alapítvány az elmúlt években jelentős sikereket ért el. Megrendezte a Közép-Európai Örökség – Európai Örökség; a Veszélyeztetett Örökség – Veszélyeztetett Kultúrák. A moldvai csángók IV-V; a Megújuló Örökség IX-X.; a Regionális és európai kapcsolatok a közép-kelet európai középkori falkép festészetben; c. nemzetközikonferenciákat. A Veszélyeztetett örökség ‑ Veszélyeztetett kultúrák. A moldvai csángók V. c. konferenciát Petru Gherghel iasi-i megyés püspök és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök által celebrált magyar-román-latin nyelvű mise zárta, amelyen koncelebránsként négy csángó pap is részt vett.
Az Alapítvány megjelentette Kollár Tibor: Középkori falképek Erdélyben; Daniela Marcu Istrate: A Gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000-2002); Kollár Tibor: Falfestészeti emlékek a középkori Magyarország északkeleti megyéiből; Diószegi László: Moldvai csángók és a változó világ című köteteket.

A Teleki László Alapítvány a jövőben folytatni kívánja a határainkon túli magyarsággal, elsősorban a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeivel és a moldvai csángókkal kapcsolatos tevékenységét.

AZ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALT CÉLJA

Az Alapítvány létrejöttének célja az egyetemes nagyar kultúra értékeinek feltárása, és megóvása, a közép- és kelet-európai térség társadalmi folyamatainak sokoldalú vizsgálata, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása, figyelemmel az emberi jogok érvényesülése irányzataira és fejlődésére, valamint az etnikai, nyelvi, és vallási kisebbségek helyzetére.

Kiegészítő információk